A cikk: „Valaki másokat ver át az én telefonszámommal” – Magyarországon is megjelent a phone spoofing Nem szoktam megnyitni láthatóan spam leveleket, kapásból törlöm a gyanús üzeneteket, ám egyszer felvettem egy hívást, ami „magánszámról” érkezett. Senki nem szólt bele, én pedig nem gyanakodtam. Eltelt néhány hónap, majd folyamatosan kaptam a hívásokat, hogy én telefonáltam-e a különböző bankok nevében. Ennek már másfél-két éve. A cirkusz pedig azóta is tart. Baranyai EnikőBaranyai Enikő 2023. Július 28. Okolhatnám magam, hogy miért vettem fel azt a hívást, de nem szoktam átverésre gondolni, ha nincs kijelezve egy telefonszám. Inkább aggódás fog el, hogy esetleg anyukámmal vagy a külföldön élő nővéremmel történt valami. És egyébként is, nem segít, ha ebben az esetben is az áldozathibáztatás felé megyünk. A helyzet viszont az, hogy az elmúlt hónapokban hetente kaptam legalább 5-6 hívást mérges, indulatos idegenektől. Valamennyiük arról számolt be, hogy én kerestem őket egy adott pénzintézet nevében, és a személyes adataikat akartam kicsikarni. Egyikük éppen a bankban volt az után érdeklődve, hogy csalás áldozata lett-e, vagy valóban a bank munkatársai keresték. Én pedig próbáltam türelmesen elmagyarázni, hogy nem én telefonáltam, nem tudom, milyen csalásról van szó, és semmiképpen ne utaljon sehova, senkinek. A hívások 2022 novemberében már napi szintűek lettek. Egyik este, miután kijöttem az orvostól, egy óra alatt 5 nem fogadott hívás várt, mindegyiket visszahívtam, és a téma ismét a csalás volt. Ekkor leültem egy kávézóban, és próbáltam a „telefonszám, csalás, másolás” szavakkal bármilyen információt találni. Magyarországon csak olyan írásokat találtam, amelyek a pénzintézetek számainak másolásával foglalkozik, de amerikai oldalakon már arról is írtak, hogy civilek számaival élnek vissza. Ez, kérem, az úgynevezett phone spoofing (vagy caller ID spoofing), vagyis a hívásazonosító másolás. Phone spoofingról beszélünk, amikor a hívó a személyazonosságának álcázására szándékosan másol és felhasznál egy telefonszámot. A csalók gyakran használnak olyan számokat, amelyeket ismerünk, például egy rokonét, egy barátét, egy szomszédét, egy ismert cégét vagy egy kórházét… Ha pedig a hívott fél válaszol a hívásra, máris elkezdődik a „személyes adatok kicsikarása”. Arról ugyan már hallottam, hogy banki számokat másolnak, de civilekéről még soha nem értesültem, ahogyan a környezetem sem. Amikor már volt némi információm erről a csalási módról, két dolgot tettem: Bementem a kerületi rendőrkapitányságra, hogy bejelentést tegyek. Bár itt először furcsán néztek rám, azt feltétezték, hogy igazából engem vernek át, és tőlem akarnak kicsikarni adatokat, de jeleztem nekik, hogy tőlem soha, senki nem kért semmit, leginkább csak a felmenőimet ócsárolták. Végül ismeretlen elkövető ellen tudtam bejelentést tenni. Azért léptem ezt meg, mert szerettem volna, ha születik egy hivatalos papír, arra az esetre, ha csalások folytatódnának. Híváslistát kértem a szolgáltatótól, majd összevetettem azokkal a számokkal, amelyeket állítólag én tárcsáztam. Természetesen a kimenő listában ezek a számok nem szerepeltek, vagyis csalásról volt szó. A harmadik dolog, amit tehetnék, hogy megváltoztatom a számomat, de egyelőre még kitartok, mert 20 év után nagyon nem szeretnék új elérhetőséget. Ami viszont aggasztani kezdett, az az, hogy sorra jelentek meg cikkek, amelyek telefonszámokat tartalmaztak, olyan címekkel, hogy „Most erről a számról hívják a gyanútlan áldozatokat a csalók”. Az egyik ilyen irományhoz tartozó kommentben felfedeztem a saját számomat. És itt kezdődik a probléma, hiszen a cikk/blogbejegyzés nem feltételezi, hogy phone spoofingról van szó. Így hát „csaló” lettem. fotó: getty images fotó: getty images A bejelentést 2022 novemberében tettem, 2023 júliusában pedig megfenyegettek, hogy engem fognak feljelenteni. Amire csak annyit tudtam mondani, hogy megtehetik ugyan, de itt phone spoofingról van szó. Majd megmutattam az illetőnek az őszi rendőrségi papírok egyes (!) részeit. Bár a telefonszám nem minősül személyes adatnak, mégis a személyhez köthető. Így feljelentést/bejelentést az is tehet, akinek másolják a hívóazonosítóját (ahogyan tettem én is), majd amennyiben eljárás indul, a nyomozás végén, a büntetőeljárás eljuthat a vádemelés szakaszába. Egy rakatnyi bűncselekményről beszélünk Az Országos Rendőr-Főkapitányság (OFRK) arról számolt be nekünk, hogy a rendőrség számára ismert a phone spoofing módszerrel elkövetett csalás bűncselekménye. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy civilektől érkezett-e már bejelentés/feljelentés efféle csalás miatt, de azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség a „hívásazonosító másoláshoz” kapcsolódó bűncselekmények tekintetében nem rendelkezik statisztikával. Azt viszont már az ügyvédekkel, rendőrökkel beszélgetve a cikk írása alatt megtudtam, hogy messze nem én vagyok az egyetlen, akinek visszaélnek a telefonszámával. A rendőrség bűnmegelőzési szempontból pusztán a telefonszám cseréjét nem tartja elegendő megoldásnak ezekben az esetekben. Lényegesnek tartják, hogy az emberek minden telefonos csalási módszert ismerjenek. „Fontos felhívni az állampolgárok figyelmét arra, hogy ismeretlen személynek – még ha hivatalos személynek, banki ügyintézőnek stb. is adja ki magát – a hívásfogadó semmilyen személyes vagy banki adatát ne adja meg, mert ezek segítségével az elkövetők a sértett bankszámlájáról jogellenes tranzakciókat tudnak végrehajtani.” Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen bűnténynek minősül a hívásazonosító másolása. „Fontos tudni, hogy a témával kapcsolatban tett bejelentések, feljelentések alapján a nyomozó hatóságok minden esetben nyomozást rendelnek el, rendszerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 202. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a kárértéktől függő csalás vétség vagy bűntett, valamint a 375. § (1) bekezdésébe ütköző információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Egy adott, konkrét esetre vonatkozó tényállás teljes ismeretének függvényében szóba jöhet továbbá a Btk. 423. § (1) bekezdésébe ütköző információs rendszer vagy adat megsértése, valamint a Btk. 424. § (1) bekezdésbe ütköző információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása bűncselekmény megvalósulása is” – tájékoztatott az ORFK. Ez lett a bejelentésem vége Bár nem jutottam közelebb a megoldáshoz, mire megírtam a cikket, azt azonban remélem, hogy egyszer számcsere nélkül vége lesz ennek a csalásnak. Mondjuk hatalmas reményeket nem fűzök hozzá. Egyébként a saját ügyemben a rendőrségi tájékoztatásban azt kaptam, hogy alaposan megvizsgálva az ügyet, sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem találtak, így nem indítottak eljárást.

A telefonszám tulajdonosaként jelzem, hogy csalók élnek vissza a telefonszámommal! Itt egy cikk a phone - spoofing jelenségről aminek - talán a telefonszámom egyszerűsége miatt - én is az áldozatává váltam: https://nlc.hu/ezvan/20230728/valaki-masokat-ver-at-az-en-telefonszamommal-magyarorszagon-is-megjelent-a-phone-spoofing/

A hozzászólás linket tartalmaz. Legyen körültekintő!